Zsinórban harmadszor zárhatják mínuszban az évet a világ kötvényalapjai, ilyen pocsék szériát legutóbb 40 éve láttunk. Az okok közül egyértelműen az erős amerikai gazdasági adatokat lehet kiemelni – írja a Reuters.
Csökken az infláció, így hosszú idő után végre beköszöntek a reálhozamok is Magyarországra. Az utóbbi években nagyon kevés olyan befektetés volt, amellyel pozitív reálhozamot lehetett elérni, ami az inflációkövető állampapírra is igaz. Sőt, a PMÁP-ba fektetők idén jókora mínuszt nyelhettek le, de jövőre fordul a kocka, az igazi „hozamkánaánt” pedig 2025 hozhatja el.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
Várakozások szerint 10 milliárd euró többlettőkével rendelkezik majd év végére az UniCredit Group, de azt még nem döntötték el, hogy ezt felvásárlásokra vagy a részvényesek javadalmazására költik majd. Emellett az UniCredit tervezi a befektetési alapok értékesítéséből származó díjak növelését és az Amundival kötött üzletének megújítását.
3-4 éve vesz részt a menedzsment megbeszélésein, egy éve vezérigazgató-helyettes, és már akkor tudni lehetett, hogy ő lesz a vezérigazgató – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő frissen kinevezett vezérigazgatója. Mindig is igyekezett kilépni a portfóliókezelésből és a cég más területeibe is belelátni, ugyanakkor vezérigazgatóként is folytatni szeretné az alapkezelést. A célokkal kapcsolatban kifejtette: nem fog hirtelen valami nagyon újba fogni, a Hold sajátságos karakterisztikája megmarad, viszont lesznek és vannak is fejlesztések, elősorban a vagyonkezelés területén. Beszéltünk az állami szabályozásról, a magyar megtakarítási piac sajátosságairól és arról, miért nem jó érzés látni, ahogy elszomorító trükkökhöz kell magyar befektetőként folyamodni.
Nem lassul a befektetési alapokban elhelyezett vagyon növekedése: szeptemberben 438 milliárd forinttal, azaz 3,6%-kal nőtt a befektetési alapokban elhelyezett vagyon, amely ezzel megközelítette a 13 ezer milliárd forintot is – derül ki a BAMOSZ szeptemberre vonatkozó statisztikáiból. Az egyes alapokat nézve eltérő a kép, az azonban még mindig érdekes, hogy a kamatadóval és szociális hozzájárulási adóval terhelt befektetési alapok értékesítése az új adónem bevezetése előtti adatokat szinte mindenhol eléri, gyakran pedig meg is haladja azokat.
Mától az intézmények előtt is megnyílik a Shopper Park Plus (SPP) részvényeinek jegyzése. Az érdeklődők – legyenek lakossági vagy intézményi befektetők – péntekig tehetnek jegyzési ajánlatot. A 18 kiskereskedelmi egységből álló ingatlanportfóliót tulajdonló SPP hosszú távú célja, hogy Kelet-Közép-Európa jelentős retail park portfólió tulajdonosa és üzemeltetője legyen.
Alaposan felforgatták a befektetési alapok allokációját az idén tavasszal kihirdetett kormányzati döntések: a kötelező állampapír-tartás miatt júniusban kiugró vásárlási adatokat láthattunk. Ez azonban hamar kifulladt: bár az egyik rendelet augusztus elsején lépett hatályba, ennek már nem volt számottevő hatása sem az eszközmegoszlásra, sem pedig a befektetési alapok által tartott állampapírok állományára. Cikkünkből az is kiderül, hogy az érintett kategóriák közül melyiket befolyásolták leginkább a kormányrendeletek. Az MNB értékpapírokra és befektetési alapokra vonatkozó statisztikáiból szemezgettünk.
Augusztusban történt először olyan, hogy több megtakarítást tartott a magyar lakosság állampapírokban, mint bankbetétekben. Voltak más mérföldkövek is: miközben a kötvényalapokban kezelt lakossági vagyon átlépte a 3000 milliárd forintot, a DKJ-kereslet láthatóan visszaesett. A befektetési alapok állampapír-állománya pedig folyamatosan nő a kötelező állampapír-tartás miatt, mostanra a magyar államadósság 4,5%-át birtokolják. A magyar megtakarítások sajátosságairól, illetve a befektetési lehetőségekről lesz szó a Portfolio november 8-ai ingyenes, Portfolio Investment Day rendezvényén, részletek itt.
Ahogy korábbi cikkünkben már írtuk, súlyos problémák jelentek meg a német gazdaságban és ezzel együtt az ingatlanpiacon is. Miközben a többség a bérbeadók és a tulajdonosok problémáira figyel, egyre több ingatlanfejlesztő jelent csődöt - írja a Bloomberg.
A bizonytalan gazdasági környezte ellenére, vagy pont emiatt, jelentősen növekedett idén eddig a lakosság megtakarítási állománya Magyarországon – hangzott el az OTP Bank mai sajtóeseményén. Az OTP Alapkezelőhöz idén eddig már közel 950 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, ennek közel fele egyetlen alapba, az OTP Optimába áramlott.
A nyugdíjpénztárak jól vannak, de az egyelőre nem látszik, hogy mitől lesznek jobban - jelentette ki Kovács Zsolt miniszteri biztos az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. A szakember arról is beszélt, hogy a nyugdíjpénztárak fellendüléséhez egy közvetítői hálózatra van szükség akkor is, ha ettől maga a termék drágább lesz.
Az állampapírok és a befektetési alapok egyre népszerűbb befektetési formának számítanak Magyarországon, főleg azután, hogy az infláció elkezdte hatalmas mértékben rontani a megtakarítások értékét. Magától adódik a kérdés: e két instrumentum közül melyikkel jártak volna jobban idén a befektetők? Elemzésünkből többek között az is kiderül, hogy 2023 január elseje és szeptember 15-e között a befektetési alapok 45 százaléka meg tudta verni a mindenki számára elérhető állampapírok között legmagasabb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapírt, viszont ezekben az alapokban csupán a teljes vagyon 37 százaléka volt elhelyezve, azaz a befektetők közel kétharmada jobban járt volna az állampapír vásárlásával. A múltbéli hozamok azonban természetesen nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Az 1991-ban alapított Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) az idén 24. alkalommal rendezte meg éves befektetési konferenciáját, amely a legnagyobb és legrangosabb szakmai rendezvénye a hazai VC/PE piacnak. A konferencia egyrészt a közép-és kelet európai kockázati és magántőke szektor legjelentősebb szereplői, befektetői, cégvezetői és üzleti döntéshozói számára teremtett fórumot a piaci trendek megosztására, megvitatására, másrészt a legaktuálisabb témákat mutatta be a szektor prominens szereplőivel.
Kötvényt vagy részvényt válasszunk? Ha részvényt, milyen szektorokat nézzünk? Ha kötvényt, állampapírt vagy esetleg valami mást? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ a szakértők a Portfolio és az MBH Prémium Vagyonkezelés Mesterfokon című rendezvényének panelbeszélgetésén.
Egyre több ESG-alapot zárnak be a nagy amerikai alapkezelők, aminek oka részben az, hogy a befektetők kezdik elveszíteni lelkesedésüket – írja a Bloomberg.
Az Európai Beruházási Alap (EBA) nyerte a Harsányi díjat, amelyet a vállalkozói folyamatok fejlesztéséhez való kivételes hozzájárulásáért adományozott a HVCA.
Nagy erőkkel robban be a vagyonkezelői piacra a fenntarthatóság, Big Data, AI és Blockchain – hangzott el a Portfolio Future of Finance 2023 vagyonkezelői szekciójában. A technológiai fejlődés révén új ügyfélkör jelent meg, akik sokkal jobban használják a technológiát, tudatosabbak a befektetések terén. Az AI egyik nagy újítása lehet, hogy a jövőben akár személyre szabott SP 500 indexe is lehet egy ügyfélnek. Mindeközben zajlik az ESG-riporting ügyfélközpontúbbá alakítása, ahol szabályozói oldalról még mindig vannak jelentős hiányosságok.
Az aktívan kezelt befektetési alapok és ETF-ek több mint fele felülmúlta a passzív társaik átlagos teljesítményét 2022 és 2023 júniusa között, pedig fél évvel ezelőtt még teljesen más volt a helyzet – írja a Financial Times a Morningstar jelentése alapján.
Az Európai Beruházási Alap (EBA) több évtizedes erőfeszítéseket tett az európai kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására, és szerepe nem is lehetne aktuálisabb ma sem, amikor a vállalatoknak az éghajlatváltozástól a romló piaci körülményekig számos problémával kell szembenézniük, miközben egyre nehezebb a forráshoz jutásuk. Az intézményt a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) Harsányi János díjjal jutalmazza, amelyet a HVCA és a Portfolio közös konferenciáján, szeptember 21-én Cyril Gouiffes, a szervezet Social Impact Investing üzletágának vezetője fog átvenni. A Portfolio a vezetőt a közelgő kihívásokról és az intézmény magyarországi tevékenységéről kérdezte.
A NIS2 irányelv által érintett hazai vállalatoknak 2024. június 30-áig kell benyújtani a NIS2 regisztrációs kérelmüket... 
A bankszámla kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen számos tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik legfontosabb...
Attól, hogy valami olcsó, még nem feltétlenül jó befektetés. Ki kell várni azt a pillanatot, amikor az addigi tényezők... 
Több ellentétes folyamat figyelhető meg a globális kereskedelmi infrastruktúra szempontjából kulcsfontosságú konténerhajók...
Az osztrák közgazdasági iskola kritikája szerint a monetaristák tévesen egy mechanisztikus mennyiségi pénzelméletet...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Újra emelkedő infláció, újra emelkedő banki kamatok Újra emelkedő infláció...
Szűcs Anita Franciaország-kutatót kérdeztük a Checklist mai adásában.
Hoffmann Mihályt, az EXIM Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Mi jön az AI után?
